Drogos

Sikeresen megvolt az első "élesebb" helyzetem mióta kint vagyok Angliában. A vicc az egészben, hogy nem munkában történt, hanem úton haza munkából.
Költséghatékonysági szempontból úgy döntöttem, 2 fordulóból fogok költözni (max beszarok útközben a cipekedéstől). Hazamentem munkából reggel, felkelés után összepakoltam amennyit csak tudtam és elindultam tömegközlekedéssel az új albérlet irányába. Mire odaértem csak pár órám maradt mielőtt ismét dolgozni kellett mennem. Emiatt úgy döntöttem, hogy a legnagyobb bőröndöt elviszem magammal munkába, és a második fordulót következő nap délután oldom meg.
Ülök a buszon a hatalmas, üres bőrönddel, felszáll egy emberke aki feltűnően nincs magánál. Tántorog, dobálja a fejét, hót retek és valami kegyetlen szagot áraszt magából (nem pia szag volt). Elkezd tarhálni a buszon (kéregetőkre szokás ráhívni a SÜN-öket errefelé, ha kelleténél jobban nyomul valaki) mindenkihez odament, hogy adjanak neki pénzt, mert éhes, szó szerint erőszakos volt. Pont nem hallgattam zenét, figyeltem kinek mit mond. Te nem éhes vagy barátom, hanem drogos, és a cuccra kell a pénz, döbbentem rá (minden előítélet nélkül). Eljutott hozzám is, leült mellém, elkezdett böködni, hogy ne unatkozzak az utazás során. Ilyenkor szoktam a süketnéma értetlen turistát eljátszani, gondoltam ha ott a bőrönd nálam csak összeáll neki a kép. Hát nem. Közben le-fel szálltak az emberek a buszról, emberünk csak nem nyugodott. A buszsofőr egyszer szólt rá, ha nem fejezi ezt be, ráhívja a SÜN-öket. Erre emberünk  felment a busz felső szintjére, most aztán nagyon jól elbújt (minden busz be van kamerázva, sőt működik is a rendszer, menet közben nézheted magad a kivetítőn különböző szögből). Hirtelen megjelent ismét, látszott rajta, hogy fogy a türelme, mindenki elzavarta. Ismét lehuppan mellém, megint bököd. Odafordulok hozzá, elkezdi magyarázni az eredeti történetet, miszerint éhes. Magyarul kezdtem el neki hadoválni, ettől hátha továbbáll. Ez bizony olaj volt a tűzre. Belehajolt az arcomba, az orra kb 2 centire volt az enyémből, és fenyegetően közölte: "Nekem te ne hazudj, hogy nem értesz angolul!" Az arca rángott az idegességtől, ebből már nem fogok jól kijönni. Mit csináljak? Nem dramatizálom túl a helyzetet, de érzésem szerint, itt baj lett volna, ha valamit rosszul csinálok. Kinéztem belőle, hogy megvárja amíg leszállok, leszáll velem együtt és nekem ugrik (hajnalban nem sokan vannak az utcán, nincs mindenhol térfigyelő kamera). Nem tudom ki látott már drogost elvonási tünetekkel, az biztos, hogy nem egészséges a közelükben lenni olyankor. Nincs más választás... Farkasszemet kell nézni vele, szépen tagolva, nyugodt hangon közöltem vele magyarul, hogy "nem értem mit mondasz", majd vártam a reakciót. Emberünk ettől még idegesebb lett, de látszólag leszállt rólam. Vártam egy olyan megállóra, ahol nem egyedül fogok leszállni, bízva abban, hogy maradt még annyi agya, nem ugrik neki egyszerre több embernek. Elérkezett a pillanat, leszálltam a buszról, ő maradt, én megvártam a következő buszt és mentem tovább. Rájöhettetek a végére, nem lett semmi komolyabb összetűzés szerencsére. Gondolom az is sokat javított a helyzeten, hogy a "szekus egyenruha" a bőröndben figyelt mindvégig, ha rajtam lett volna ebben a helyzetben az kb olyan, mint amikor a bikának lengetik a vörös posztót.