Seven Sisters

Ki gondolta volna, Brixtonnál van hírhedtebb környék is Londonban, ami nem más, mint Tottenham és környéke. Természetesen számomra ez is utólag vált nyilvánvalóvá, mikor már beköltöztem Tottenham szélére.
Korábban említettem, hogy költözés volt kilátásban, egyik kollégámmal szóba került a téma, tőle elköltöznek ketten, nézzem meg a lakást, aztán majd szerzünk még egy lakótársat, aki végül egy másik kolléga lett. Kaptam a lehetőségen, így legalább nem kellett kauciót fizetnem. Eljöttem megnézni a lakást, amiről csak annyit tudtam, hogy közel van a Seven Sisters metróállomáshoz (dél Tottenham).
Ahogy végig sétáltam az utcán nem lettem valami vidám az elém táruló látványtól. Eléggé lepukkant a környék, szó szerint gettó érzése van az embernek ha ezen az utcán végig gyalogol. Az utca mindkét oldalán boltok vannak, zsúfoltság, néhol büdös és kegyetlen sok szemét. Feltűnt, hogy a kuka nem egy gyakori jelenség errefelé, így mindenki a szemetét napközben az útjelző táblák tövébe teszi le, amit hajnalban a kukások összegyűjtenek. Brixtonhoz hasonlóan az itt élő emberek jelentős része fekete, de itt az afrikai négerek vannak túlnyomó többségben. Ami elég furcsának tűnt, hogy legalább 5 fodrász üzlet van a közelben (kb 100 méter távolságról beszélünk a lakás és a metró között), amiből minimum 2 egész éjjel is nyitva van. Ezek szerint itt gyakori jelenség lehet, hogy pl hajnal 3kor rájön az emberre: húbazeg, be kell lőni a sérót!
Gondoltam nagy merészen, bemegyek ahhoz a fodrászhoz akit az ablakomból is látni lehet, az tűnt szimpatikusnak (utólag kiderült ez hiba volt). Szerintem kifogtam az egyetlen "rasszista néger" fodrászt az egész környéken. Elmondtam neki, hogy ugyanazt a fazont kérem, csak rövidebb verzióban, ő bólintott, majd előkapta a nullás gépet, és kegyetlenül megkopasztott. Nem győzetem pislogni a tükörbe miközben néztem az ámokfutását. Mások is vártak az üzletben, nem bírták ki, hogy be ne szóljanak, annyira zavarban voltam, hogy együtt nevettem velük saját magamon. Azóta is próbálom megfejteni, miért gondolja egy fekete ember azt, ha besétál a boltba egy magas, szőkésbarna hajú, kék szemű fehér ember, akkor abból skinhead-et kell csinálni azonnal vagy minimum hitlerjugend-et.
Gyorséttermek is szép számmal vannak jelen, eleinte húztam a szám (látva a környezetet), szinte garantált az ételmérgezés ha valamelyikben ennék valamit. Hetek teltek el mire bemerészkedtem az egyikbe (kellő rutinnal rendelkezve, megvártam amíg lakótársam eszik ott valamit, aztán türelmesen vártam a reakciókra). Azóta eléggé rákaptam ezekre a kajákra, nem nekem kell szórakozni az elkészítéssel, egész jó áron kapok bőséges adagot.
Hogy pár mondatot említsek a lakásról is, nem egy varázslatos hely. A szobám érezhetően balra lejt, így ha az asztalnál ülök akkor kénytelen vagyok kissé jobbra dőlni, hogy ne essek le a székemről. Van egy hatalmas matracom, egy akasztós szekrényem meg egy fiókos, és egy asztal. Nem dőzsölök a szabad helyben, de kényelmesen elférek. Az ablakom az utcára néz, ahol buszoktól kezdve, kocsik és gyalogosok mennek egész nap. Éjjelente olyan 2ig biztosan van valami részeg/betépett állat, aki óbégat. Hétvégente csak gondos körültekintéssel lehet ablakot nyitni, nem egyszer fordult elő, hogy a nyitott ablakomon dőlt be a fűszag. Van egy pasi aki minden nap az ablak alatt Whitney Houston - I will always love you számát üvölti, néha eltalál 1-2 hangot, érezhetően fejlődik minden nap, még pár év és valami tehetségkutatón fel is léphet a számával.
Egy görög család a szomszédom, ránézésre alkoholista mindkét szülő illetve nem túl igényesek. Velünk szemben van a bejárati ajtójuk, ahol előszeretettel üvölt az anyuka-apuka a gyerekeikkel. Akár jönnek akár mennek az biztos hogy halljuk őket. Egyik nap szintén egy ilyen kiabálós műsorra ébredtem, feltéptem a mi ajtónkat, és diszkréten közöltem a nővel, hogy még egy ilyen és elvágom a torkát. Akkor kissé meglepődött, és pár napig csend volt.
A házba az épületet megkerülve egy parkolón keresztül lehet bejönni. Esténként ebbe a parkolóba járnak zülleni néhányan. A konyha ablak pont erre a parkolóra néz, nem egyszer kellett már kihívni a SÜN-öket, mert valami agresszív véleménycsere következtében kisebb tömeg kezdte egymást csépelni. Persze amíg egymást irtják addig én az ablakból tapsolok a győztesnek. Ezeket leszámítva mindenki a maga dolgával törődik, nem nagyon állnak szóba velünk hacsak nem muszáj, cserébe kölcsönös a hozzáállás (hasonlóan Brixtonhoz, fehér ember tabu).
Zuhanyzásnál a meleg vízzel játszani kell, néha elfelejt jönni, olyankor vagy fél percig várni kell mire eszébe jut. Lakótársakkal jól kijövök, majdnem mind ugyanannál a cégnél dolgozunk, illetve mindenki magyar. Mennek a beszólások, cukkoljuk rendesen a másikat, így legalább állandó jó hangulatban vagyunk a környezeti hatások ellenére.
Tőlünk olyan 20 méterre van egy szórakozóhely, eddig úgy voltam vele, hogy nem vagyok kíváncsi a többi szomszédra, illetve megvannak a magam kedvenc helyei, minek menjek oda. Végül úgy alakult, hogy benéztem egyik szombat este, hatalmas buli volt, a pia sem volt drága és még jól is éreztem magam. Nem láttam még ennyi különböző nációt egyszerre egy helyen bulizni, ami még szimpi volt, hogy az átlag életkor is 20 felett volt.
Gondolom nem olyannak festettem le a helyet, ahol bárki szívesen élne, mindezek ellenére jól elvagyok itt. Az esti késelést-lövöldözést rendszeresen lekésem, már csak a helyszínelő rendőrökkel találkozok. Viccet félretéve, nincs sok zűr a környéken, ez még eléggé a széle Tottenham-nek, beljebb vannak a neccesebb dolgok. Nem azt mondom, hogy itt akarom leélni a londoni életem hátralevő részét, de a lakás olcsó, környezetet meg lehet szokni, csak alkalmazkodás kérdése. Közlekedés szempontjából nagyon jó, illetve amire szükségem van a mindennapokhoz azt mindent be tudok szerezni percek alatt.